A Financial Times idén is összeállította a legjobb menedzsment képzéseket listázó nemzetközi rangsorát, amelyen a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és szervezés mesterképzési programja is helyet kapott.
A minőségi oktatás elengedhetetlen része az élményszerű tanulmányok biztosítása, hogy izgalmas kihívásokat kaphassanak a diákok, komoly problémákon dolgozhassanak, a tanulás interaktív, , elméletileg megalapozott, gyakorlatorientált legyen. Ez akkor kivitelezhető, ha egy oktató egyidejűleg kevesebb diákkal foglalkozik. Szabó Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese a Portfolio-nak elmondta, dolgoznak azon, hogy a jövőben kisebb csoportokban tanulhassanak, nagyobb figyelmet kapjanak az egyetem hallgatói, épp ezért új oktatási módszereket vezettek és vezetnek be a jövőben. A cél, hogy a következő években elérjék a tizenkettő-tizenhárom az egyhez körüli hallgató-oktató arányt.
Míg tavaly 22 milliárd forintból, addig idén már 26 milliárd forintból gazdálkodhat a Corvinus Egyetem - osztotta meg egy, az intézményen tartott háttérbeszélgetésen Anthony Radev, az egyetem elnöke, aki ismertette, hogy a négy milliárd forintos emelkedés egyrészt az osztalékbevételnek köszönhető, de nőtt a fizetős diákok száma is, és a kutatási projektek miatt is többletforrásokhoz jutottak.
2021. június 24-én Dr. Takáts Elődöt nevezték ki a Budapesti Corvinus Egyetem rektorává, akinek megbízatása 2021. augusztus 1-től lép életbe és Dr. Lánczi Andrást váltja a rektori székben, aki az elmúlt hat évben vezette az Egyetemet. Az egyetem közleménye szerint az új rektor tervei között szerepel többek között a Corvinus nemzetközi elitegyetemmé fejlesztése, a maradandó tudást eredményező élményszerű oktatás megteremtése.
Egyre nagyobb teret nyernek a világon az ESG és társadalmi hasznosságú befektetések, itthon is sok üzletember foglalkozik kiemelten a témával. A Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének az MKB Private Bankinggel és a Bank Gutmannal karöltve megrendezett mai rendezvényén két sikeres magyar üzletember, Szabadhegyi Péter és Bodrogai Ferenc osztotta meg tapasztalatait, befektetési alapelveit.
„Amit a koronavírus okozta gazdasági válságból tanultunk többek között az az, hogy senki sem ülhet nyugodtan a babérjain, alkalmazkodni kell a folyamatosan változó környezethez” – mondta a Portfolio-nak Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Executive programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékánja. A szakember kitért arra is, hogy nagyon sok cég meglátta a lehetőséget a nehéz helyzetben, tavaly ősszel például jelentősen nőtt a szakirányú továbbképzésre jelentkezők száma: Fehér szerint sok munkaadó döntött úgy, hogy beiskolázza a munkavállalókat, hiszen ez béren kívüli juttatásként is felfogható, ráadásul a cég és a dolgozó is profitál belőle.
Mihez kezdhet egy frissdiplomás az egyetem elvégzése után? Sokan a szokásos utat követik, teljes munkaidős állást vállalnak, elkezdenek haladni a ranglétrán, vannak azonban, akik úgy döntenek, doktori képzésre jelentkeznek – akár munka mellett is. Utánajártunk, mégis miért éri meg megszerezni a PhD fokozatot, mennyire rögös az odáig vezető út és milyen lehetőségei vannak annak, aki úgy dönt, belevág.
Az Európai Unió 2004-ben induló keleti bővítése jelentős mértékben meghatározta a régió felzárkózási esélyeit az elmúlt másfél évtizedben. A Does EU membership facilitate convergence? The experience of the EU’s eastern enlargement” címmel megjelent kétkötetes tanulmánygyűjtemény egy elemzési keretet vázol fel annak vizsgálatára, hogy az EU tagság milyen módon és mértékben segítette a régió gazdasági, társadalmi és intézményi felzárkózását a fejlett országokhoz. Az egyes fejezetek a különböző területeken, illetve egy-egy országra vagy országcsoportra vizsgálják ezt a hatást.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján a tavalyihoz képest jelentősen nőtt a Budapesti Corvinus Egyetemre első helyen jelentkező diákok száma. A 2020-as felvételi eljáráshoz képest idén februárban 30%-kal többen írták be jelentkezési lapjuk első helyére a Corvinus Egyetem valamely képzését.
Magyarország a világ élvonalába tartozik, ha a társadalom biztonságának, boldogságának és egyensúlyának hosszútávú fenntarthatóságát vizsgáljuk – derül ki egy friss kutatásból, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképességi Kutatóközpontja publikált. Hazánk a 36 OECD ország közül a 8. helyet érte el, a dobogó első három helyét Kanada, Ausztrália és Norvégia szerezte meg.
Stratégiai fontosságú, új kutatóközponttal bővül a Budapesti Corvinus Egyetem. Az Eurázsia Központ elsődleges célja, hogy nemzetközi kutatásaival hozzájáruljon a térséggel kapcsolatos gazdasági és politikai döntések megalapozásához, együttműködéseket alakítson ki más hazai és külföldi intézményekkel, továbbá folyamatos tájékoztatást nyújtson a világ legnépesebb és leggyorsabban fejlődő régiójának aktuális híreiről.
A Budapesti Corvinus Egyetem az első modellváltó egyetem volt Magyarországon. A 2019 júliusa óta alapítványi fenntartásban működő intézmény jelentős átalakuláson megy keresztül a McKinsey & Company-t két évtizeden át igazgató, a SEED vezetőképző műhely alapítójaként is tevékenykedő üzletember, Anthony Radev elnöksége alatt. A Portfolio az elnököt többek között az intézmény átalakításának tapasztalatairól, a modellváltást ért kritikákról kérdezte, de kitértünk arra is, vajon a minőségi oktatás megteremtése, biztosítása mennyire pénzkérdés, illetve hogy hogyan alakult az új struktúrában az intézmény büdzséje.
Az oktatás minőségének, hatékonyságának elemzésénél nagyon jól fel lehet használni a közgazdaságtudomány eszköztárát és ismereteit - mondta Horn Dániel, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének Igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A szakértő az Elemző közgazdász videósorozatunk első évadának befejező részében arról is beszél, hogy az oktatáspolitikai döntések megalapozásához a közgazdaságtani kísérletek nagy segítséget nyújthatnak. Ezek a kutatások például választ adhatnak arra, hogy milyen következményei vannak annak, hogy a fiúk és a lányok eltérő mértékben versengő típusok, és (részben) akár a nemek közötti béregyenlőtlenségekre is. Horn Dániel szerint a közgazdaságtan a társadalom számtalan területének vizsgálatára ad megfelelő eszközöket, ezért a gazdaságtól látszólag távol eső témák elemzésében is hatékony, egyedi látásmódot nyújthat.
A külföldi egyetemek rengeteg magyar fiatalt vonzanak, sokan gondolják úgy, hogy a külföldön megszerzett diploma jobb munkalehetőségeket tartogathat számukra. Becslések szerint jelenleg is több mint tízezren tanulnak valamilyen határon túli felsőoktatási intézményben. Ugyanakkor ma már magyarországi egyetemeken is lehetőség van idegen nyelvű képzést végezni, nemzetközi tapasztalatra is szert lehet tenni, sőt, lehetőség van arra is, hogy valaki a magyar egyetemének képzésével párhuzamosan egy külföldi partnerintézmény képzését is elvégezze, ezzel egyszerre két oklevelet szerezve. Vajon a külföldi egyetem automatikusan azt is jelenti, hogy jobb képzést nyújt, mint a magyar? És mégis, milyen nemzetközi lehetőségei lehetnek azoknak, akik magyar egyetemet választanának? Ennek jártunk utána.
Nyilvánosságra hozták hétfőn délután a felvi.hu oldalon a felsőoktatási keresztféléves ponthatárokat, több mint hatezer jelentkezőből 5231-en jutottak be egyetemre, főiskolára vagy felsőoktatási szakképzésre, közülük 4623 jelentkezőt vettek fel mesterképzésre.
Az mRNS alapú vakcinákat övező bizonytalanság sok, egyébként nem oltásszkeptikus embert is eltántorít attól, hogy beoltassa magát. Érdemes tudatosítani, hogy a bizonytalanság irracionálisan felnagyítja a veszélyérzetünket. A cikkben számszerűleg is végigvesszük az ismert kockázatokat. Elöljáróban hadd mondjam el, hogy a cikk csak a védőoltás egy aspektusát tárgyalja. Nevezetesen, hogy rögzült gondolkodási sémáink mennyire akadályoznak minket abban, hogy észszerű döntést hozzunk. Nem lesz szó az mRNS működési mechanizmusáról, az oltást övező sok álhírről, vagy éppen etikai kérdésekről.
A gazdaság működésének magyarázata során a közgazdászok gyakran a versengést mint domináns magatartást szokták hangsúlyozni, pedig az együttműködés legalább ilyen fontos - mondja Kiss Hubert János az Elemző közgazdász videósorozatunk újabb részében. A KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy az emberek nagyon sokfélék, egészen eltérő mértékben hajlandók kooperálni.
A közgazdaságtan egyik központi kérdése a kezdetektől az, hogy mitől lesz egy ország szegény vagy gazdag - mondja Mike Károly az Elemző közgazdász című videósorozatunk mai darabjában. A Budapesti Corvinus Egyetem docense elmondja: a sikerességhez egyre fontosabb szempontnak tűnik, hogy milyen ösztönzők működnek egy gazdaságban, mennyire támogatják a játékszabályok az együttműködést és a versenyt.